Általános tájékoztatás a Cseh Köztársaságról
A Cseh Köztársaság Európa egyik kisebb alapterületű állama (78 886 km2). A kontinens szívében, a főbb európai közlekedési útvonalak kereszteződési pontján fekszik. Nyugaton Németországgal (810 km), északon Lengyelországgal (762 km), délen Ausztriával (466km), keleten pedig Szlovákiával (265 km) határos. Az ország legtávolabbi pontjai nyugat-keleti irányban 493 km-re, míg észak-déli irányban 278 km-re fekszenek egymástól.
A Cseh Köztársaság Csehszlovákia kettéválását követően 1993. január 1-én jött létre. Államrendje parlamenti köztársaság. A törvényhozó hatalom a kétkamarás parlament kezében van. A két kamara – a Képviselőház (200 4 évre választott képviselő) és a Szenátus (81 6 évre választott szenátor). A polgárok 18 éves koruktól rendelkeznek választói joggal. A Képviselőházba 21, a Szenátusba pedig 40 év feletti állampolgárok választhatók. A végrehajtó hatalom a köztársasági elnök által kinevezett és a Képviselőháznak felelős kormány kezében van. A 40. életévét betöltött köztársasági elnök közvetett úton 5 évre kerül megválasztásra.
A Cseh Köztársaság 14 régióra került felosztásra (csehül megye) - Prága, Közép-cseh megye, Dél-cseh megye, Plzeň megye, Karlovy Vary megye, Ústí nad Labem megye, Liberec megye, Hradec Králové megye, Pardubice megye, Vysočina megye, Dél-morva megye, Olomouc megye, Morva-Szilézia megye, Zlín megye. 2003-tól a Cseh Köztársaság 205 db kibővített hatáskörű községgel rendelkezik.
Azon vállalkozók hivatalos cseh honlapja, akik információkat, közreműködést és kereskedelmi kapcsolatokat keresnek a Cseh Köztársaságban.
A web oldal információs források széleskörű jegyzékét és információkat tartalmaz a következő területekről:
- Hogyan kezdjünk vállalkozni a Cseh Köztársaságban
- Hol található meg a cseh törvényhozási szabályozás (angol nyelven)
- Hogyan találjunk kereskedelmi partnereket és gyártókat/termelőket
- Közgazdasági információk, statisztikák, elemzések
- A piacra lépés feltételei
- Közlekedés és logisztika
- Adórendszer
A Cseh Köztársaság lakosainak száma 10 269 726. A népsűrűség 131/km2. A lakosság számát tekintve a Cseh Köztársaság Európában a 14. helyen található Magyarország, Portugália és Belorusszia után, Görögország és Belgium előtt.
Nemzetiségi összetétele: cseh 81,1 %, morva 13,2 %, sziléziai 0,4 % (összesen 94,7 %), szlovák 3,1 %, német 0,5 %, cigány 0,3 %, lengyel 0,6 %, egyéb 0,2 %.
A Cseh Köztársaság fővárosa Prága. A jelenlegi főváros tizenegy évszázadon át tartó fejlődés eredménye. Ma 496 km2-en terül el, lakosainak száma összesen 1 187 000. A város történelmi magja a Prágai Vár egyedülálló panorámájával az UNESCO Világörökség része. Az ország második legnagyobb városa Brno (370 505), majd Ostrava (314 102), Plzeň (164 703), Olomouc (101 624) České Budějovice (95 986), Hradec Králové (95 755), Ústí nad Labem (94 544) és Pardubice (89 725) következik.
Az átlagos tengerszint feletti magasság 430 m.
Az ország területét három fő vízválasztó vonal osztja (ezek találkozási pontja a Kralicei Sněžník) az Északi-tengerbe, a Balti-tengerbe és a Fekete-tengerbe folyó vizek vízgyűjtő területeire. Az ország a Cseh dombvidék (Šumava, Český les, Krušné hory, Krkonoše, Orlické hory, Jeseníky) és a Nyugati-Kárpátok (Beskydek) választóvonalán fekszik.
Legmagasabb hegycsúcs: Sněžka 1 602 t.f.m.
Legalacsonyabb pont: Hřensko 117 t.f.m.
Leghosszabb folyó: Moldva 433 km.
Az ország területén 4 nemzeti park található – legnagyobb a Šumava - Podyjí Nemzeti Park és Természetvédelmi Terület – a legrégebbi a Krkonošský Nemzeti Park (KRNAP) – míg a legfiatalabb a Cseh-Svájc Nemzeti Park (2000.1.1-től).
Oktatásügy – A kötelező 9-éves alapfokú oktatásra épül az érettségi vizsgával is lezárható középfokú oktatás. A terciális oktatás felsőfokú szakmai és főiskolai képzés lehetőségét tartalmazza. A Cseh Köztársaságban megközelítőleg 13 000 iskola üzemel, ezek tanulói létszáma mintegy 2 165 000.
1348-ban került megalapításra a prágai Károly-egyetem, Közép-Európa legöregebb egyeteme.
A Cseh Köztársaság jelentős idegenforgalmi célpont. Látogatóinak nem csak nagy számú történelmi műemléket kínál, hanem változatos természeti kincseket is (hegyek, halastavak, barlangok, forrásvizek fölé emelt fürdővárosok, népművészet stb.).
Egyes műemlékvédett városok és községek az UNESCO Világörökség kincseként vannak nyilvántartva: Český Krumlov, Telč, Kutná Hora, Nepomuki Szent-János temploma Zelená horán és a Lednice-Valtice terület, az Érseki Palota Květnában, a kroměříži palotakertek, a dél-cseh Holašovice község, a litomyšli reneszánsz kastély és történelmi városközpont, továbbá Olomoucban a Szentháromság oszlop, Brnoban a Tugendhat villa, Třebíčben pedig a zsidónegyed és a Szent-Prokop bazilika.
Éghajlat: az óceáni és a kontinentális éghajlat elegye. A legmelegebb hónap a július (20°C), a leghidegebb pedig a január (–2°C).
A külkereskedelem 2003-ban
A külkereskedelmi forgalom 2003-ban elérte a 2814,0 milliárd CZK-t. Összehasonlítva a 2002-es évvel 233,9 milliárd CZK-val, azaz 9,1 %-kal nőtt. A külkereskedelmi mérleg hiánya (71,2 milliárd CZK) megközelítőleg az előző éves szinten maradt, és 1999 óta a legalacsonyabbnak bizonyult.
A CsK 2003-as kivitelének struktúrája iparáganként
A CsK 2003-as kivitelének struktúrája országonként
Forrás: Cseh Statisztikai Hivatal.